szitto.hu

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

2004 KwaZulu Natal Open South Africa

KwaZulu Natal Open South Africa, 2004.09.19-25

Pepóval ketten vágtunk neki az útnak. Pontosabban egy nap eltéréssel. Mivel Pepo érkezett elõbb, én mindent leszervezem elõre. Egy barátom (Dudley ) várta a reptéren, vitte ide-oda. Szállást is adott neki persze. Mikor én egy nappal késõbb kiértem, Dudley felesége várt a reptéren és egy telefont nyomott a kezembe. A vonal másik végén Pepó volt, aki csak annyit mondott, Szilárd, KÓRHÁZBAN vagyok.

 


Annyi törént, hogy Pepó reggel arra ébredt, hogy majdnem meghal, mert annyira féj a veséje. A kórházban estére kiderült, hogy egy veseköve kimozdult a veséjébõl és megakadt valahol. Egész nap vizsgálták, majd este megmûtötték. Annyit mondtak, hogy bent hagynak egy 40 cm hosszú csövet, meg némi cérnát, amit 1 hét múlva csak simán ki kell húznia. Amint kijöttünk a kórházból, megindultunk Zuluföldre. Dudleyék adtak sátrat+ edényeket. Meglepve tapasztaltuk, hogy este mindössze 8 fok volt. A sátorban egész éjjel fáztunk. Nem volt zseblámpánk, így éjszaka a telefonnal világítottunk. Másnak Dudleyék hazamentek, innen kezdve már 2 hálózsákunk volt fejenként, így az éjszakai hideg nem jelentett gondot.
Kissé furcsán éreztük magunkat, hogy egy olyasvalaki, aki alig ismer kifizeti a kb 200.000 Ft kórházi letétet (enélkül Pepót nem látták volna el), szállást és kaját ad, majd kb 700km -t autózik csak azért hogy minket a verseny helyszínére juttasson. A lefújt versenynap pedig elvisz minket orrszarvúakat meg zsiráfokat kergetni. Ezenkívül sátrat ad, meg edényeket meg mindent. Dél Afrikában az efféle egymás segítés és összetartás teljesen hétköznapi dolog. Általában leszügezhetõ, hogy az emberek sokkal segítpkészebbek és barátságosabbak mint európában.    

 
Mikor reggel felkeltünk, egy tipikus hidegfront utáni napot láthattunk. Kristálytiszta ég, brutál felhõkép , aránylag erõs szél. A starthely 1500méteren a talaj kb 1000-en. A szél gyorsan gyengült , így kiírtak egy kb 70km-es céltávot. Kicsit furcsa volt, hogy ritkán lakott zulu törzsi területek felett kell repülni és még egy térképet se kaptunk.Addig taktikáztunk, meg néztük egymást, hogy a startpylon nyitására nem is tudtunk kitekerni. Végül bejavult az idõ és kiemelkedtünk 2200m-re, azaz talaj +1200re. Megindultunk az élbollyal. Aztán meg az élboly elõtt. Nagyon jó idõ volt. Aztán úgy 30km múlva nagyon alacsonyra kerültünk. Én jobbra .. Pepó balra.. aztán én le.. Pepó meg fel.. A visszaszállítással nem volt gondom, mert két helyi pilóta szerzett egy helyi lakost kocsival és visszajöttek értem, anélkül, hogy erre bárki kérte volna õket.    

    Pepo kitekert, sõt meg is nyerte a napot 20 perccel a második helyezett elõtt. Pepó csak este 9kor ért vissza, ráadásul teljesen szétfagyva, mert teherautó platón utazott.Estére egy nagy tüzet raktunk és azon sütögettük a húsokat. Az helyi pilóták, akik általában is nagyon barátságosak, egyenkén jöttek gratulálni Pepónak. A hússütés minden esének fix programja lett.
Másap már nem volt annyira jó az idõ. Nagyon stabil lett. A start után kitekertünk az élbollyal és megindultunk. Talajközelbe kerültünk úgy 10km után. Innen már nem tudtam rendesen kitekerni, ráadásul a szél is oldalas lett és elsodort a kurzustól. Lerohadtam egy vasúti sín mellé.    

Másn Felülrõl azt hittem, hogy ez valami út és majd visszastoppolok. Gyalogoltam a sínek mellett 10 percet és azon gondolkodtam, hogy vajon a vonatok is a a baloldalon közlekednek-e, egyenúgy mint az autók. Aztánr megláttam egy motorossárkányt a mezõn. Odamentem, és mire kettõt szólhattam volna, már repültünk is vissza Paupietersburg felé. Kissé meglepõdtem, hogy egy vadidegen sárkányos teljesen ingyen vissszarepül velem a sátrakhoz. Pepó csak este került elõ. Másodikként ért a célba 3mp-vel az elsõ után.

A következõ két napot törölték az erõs szél miatt.

A következõ nap a briefingen külön köszöntötték azokat akiknek tegnap volt a születésnapjuk, így Pepót is. A feladat nem tûnt nehéznek. Erõs szélben kellett volna megtenni kb 40 km-t. Csak egyvalaki ért célba, Pepo 5.lett. Ezt nem bántuk, mert ezzel is simán megõrizte vezetõ helyét a versenyben. Én kb 20km-t repültem. Mikor az elsõ fordulópont közelébe értem, már nagyon erõs volt a szél. Ráadásul kb 50 méter magasan voltam. Nagyon koncentráltam, és szerencsém is volt így sikerült megfognom egy emelést amit ugyan nagyon sodort a szél de szép lassan beerõsödött 3m/s ra. Miközben tekertem, a GPS szakértettem, hogy hol is van a fordulópont. Láttam hogy 520 méterre vagyok, és ez csak nõ, mert nagyon sodor a szél tekerés közben. Tudtam ugyan, hogy amikor talajközelben voltam, akkor biztos közelebb voltam, tehát elvileg lehet hogy megvan a fordulópont. (400m volt a cilinder). A gps nyomkodtam, de csak annyit tudtam kiszakérteni, hogy a legjobb pozicióm a fordulóponttól kb 400 méterre van. Nem lehettem biztos semmiben. Szépen emelkedtem, de közben már 1km-re voltam a fordulóponttól. Otthagytam a tuti liftet, és gondoltam, hogy megcsinálom a fordulópontot, aztán visszajövök ebbe a termikbe. Nem sikerült, az erõs szembeszélben leszálltam a fordulópont közelében.

Miután összehajtottam, jött egy helyi néni, aki egyben mozgó ABC is volt a zuluk földjén. A kocsi platója tele volt liszttel, cukorral, csirkével, meg még egy csomó mindennel. Felvett, de mondta , hogy neki egy pár helyen meg kell állni a biznisz miatt. Elmentem vele mindenféle sárból tapasztott kunyhók közé, és megvártam míg elad egy pár csirkét meg miegymást a zuluknak. A tortára a hab még csak ezután következett, mert amikor leadtam a GPSt akkor láttam hogy van egy track log pontom 399 méterre a fordulóponttól... Azaz nem is kellett volna erõlködni, simán mehettem volna továbbb. Ezen eléggé felhúztam magam, mert az azért az már milyen dolog, hogy véletlenül szerencsém van, de mivel nem tudok róla még azt is elbaltázom.
Az utolsó nap ugyan még felmentünk a starthelyre, de napot már nem tudtak csinálni az erõs szél miatt. Délután a díjkiosztón megsütöttek 3db varacskosdisznót meg egy bárányt is. Pepó megnyerte a széria osztályt, meg az egész versenyt is. Kicsit furcsálottam, hogy az open class eredményhirdetésekor mégsem hívták ki. Ugyanis itt az Open Classt nem lehet széria ernyõvel megnyerni, mert csak a DHV nélküli ernyõket nézik. Ennek ellensúlyozására ven egy plusz cím, ami a teljes verseny gyõztesét illeti meg. Pepó ezt is behúzta amihez kapott még egy sisakot meg egy pólót is.
   

Aztán gyorsan összepakoltunk, és Dudleyék visszavittek Pretoriába, majd onnan Johannesburgba a repülõtérre. Pepónak csak másnapra szólt a jegye, de az orvosi papírokat lobogtatva simán ingyen átírattuk a jegyét, így velem együtt jött haza. A reptéren még vett egy Indiana Jones stílusú kalapot, amit a starthelyeklen feltehetõleg még sokszor látunk rajta.

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés


Az akkumulátorok szakértője

Hirdetés
A legnagyobb márkafüggetlen akkuimportőr. Elég ha a pénztárnál megemlíted hogy siklóernyős vagy, azonnal kapsz 10%-15% engedményt, a már amúgy is korrekt árakból.

Gradient

Köszönet Ondrej Dupalnak és a Gradient gyárnak, hogy rendszeresen a legújabb ernyőikkel repülhetek.
Hirdetés

MOTOROLAJ

Hirdetés
A legújabb technológiának köszönhetően , a lekopott fématomok, visszaépülnek a felületre.